A Blauburger osztrák szőlőfajta, Portugieser (Kékoportó) és Kékfrankos keresztezéséből jött létre.
|
A budai zöldet magyar fajtának tekintjük, amely a Kárpát-medencében alakult ki.
|
A Cabernet Franc francia fajta, viszonylag közel áll a Cabernet Sauvignon fajtához.
|
A világ egyik legnépszerűbb kékszőlő fajtájáról van szó, amely Franciaországból származik, de az egész világon elterjedt.
|
Legismertebb világfajta. Valószínűsíthetően Burgundiából származik, mára már a világ összes bortermelő vidékén jelen van.
|
Igazi fehér szőlő ritkasággal állunk szemben. Magyarországon lényegében csak Pécs környékén, a Mecsekalján találkozhatunk vele.
|
Az európai szőkőskertek egyik legkorábban érő, népszerű fehér szőlőfajtája.
|
Korán érő fajta, kevésbé rothad, és fűszeres zamatú, illatos bort ad.
|
Minőségben közepesnek tartják, bora általában semleges ízű.
|
Régi magyar fajta, a Móri borvidék fő fajtája.
|
Származása nem tisztázott, múltjáról alig tudunk valamit.
|
Valószínűleg magyar származású, hazánktól délebbre Lipovina néven ismert fajta.
|
Igen népszerű magyar fehér szőlő, amely borszőlőnek és csemege szőlőnek is használható.
|
Bora illatos, karakteres, komoly szárazanyag-tartalommal, de rosszabb évjáratokban savai durvák és rossz minőségű.
|
A Kadarka igazi „Hungaricum”-nak számít.
|
A Kékfrankos vitatott eredetű kékszőlő fajta, valószínűleg Ausztria, Magyarország területéről származik.
|
Napjainkban leginkább a Badacsonyban elterjedt, ahol fajtatiszta bort is készítenek belőle.
|
Erdélyi eredetű. Feltehetően a Kövérszőlő és a Leányka természetes kereszteződéséből keletkezett még az első világháború előtt.
|
Tipikus asztali bor. Fehér és vörös verziója is ismert, valószínűleg ősi, hungarikum fajta.
|
Korai érésű, rothadásra érzékeny fajta. Bora illatos, általában könnyű, zamatos.
|
A Menoire francia eredetű kékszőlő, másik elnevezése Magyarországon a Kékmedoc illetve a Medoc noir.
|
A világfajták egyike, Franciaországból származik.
|
A Magyarországon Rizlingszilvániként közismert szőlőfajta egy német szőlőnemesítő - Müller Thurgau - műve.
|
Az Ottonel muskotály, eredeti nevén Muscat ottonel, francia nemesítésű fajta, amit 1852-ben egy Robert Moreau nevű szőlész állított elő.
|
Francia eredetű, hazája valószínűleg Champagne. Legelterjedtebb minőségi borszőlőfajtánk.
|
Korai érésű, zamatos, illatos fajta. Bora hasonlóképpen szerethető, illatos és kiváló minőségű.
|
Franciaországból származik, a híres Champagne-i pezsgő egyik alapanyaga. Bora általában finom, elegáns, magas tannintartalmú, gyümölcsös. Kitűnő zamatú, szép rubin színű.
|
A Magyarországon Kékoportóként ismert szőlőfajta valószínűleg portugál eredetű.
|
A Rajna vidékéről származó, a világ legtöbb országában ismert, minőségi bort adó, középérésű, legfagytűrőbb fajta.
|
Olasz szőlőfajta Umbria vidékéről.
|
Az egyik legrégebbi európai szőlőfajtáról van szó, amely Dél-Franciaországból származik.
|
Franciaországból származik, a világ egyik legismertebb fajtája.
|
Közepes érésű, bora pedig illatos, közepes beltartalommal, leginkább a Sauvignon blanc-ra emlékeztet.
|
A világ több szőlőtermesztő országában ismerik és termesztik, leginkább Franciaországban terjedt el.
|
A Szürkebarát (Pinot Gris vagy Pinot Griggio) Franciaországból származik,a pinot család ismert tagjaként. A Pinot Blanc és a Pinot Noir a szürkebarát rokonának tekinthető.
|
Dél-Nyugat Franciaországból származó kékszőlő fajta.
|
A Tramini, közismerten Fűszeres Tramini, a ma Olaszországhoz tartozó Dél-Tirolból származik. Ma is létezik névadó települése: Tramin.
|
A Turán 1964-ben nemesített magyar kékszőlő fajta, Csizmazia József és Bereznai László munkája.
|
A Viognier Franciaországból, a Rhone völgyének északi részéről származó fehér szőlőfajta.
|
Két ősi magyar fajta, a Hárslevelű és Leányka keresztezéséből jött létre, amelyekhez jól társul a fehérboroknak kedvező pannonhalmi termőtáj.
|
Magyar nemesítési fehér szőlőfajta. 1951-ben Király Ferenc és munkatársai nemesítették ki Ezerjó és a francia származású Bouvier nevű szőlőfajtákból.
|
A Zeus egy az Ezerjó és Bouvier keresztezéséből származó fehérborszőlő-fajta. 1951-ben Pécsett Király Ferenc nemesítette.
|
Osztrák szőlőfajta, mely a nevét részben arról kapta, hogy fürtjei még érett állapotban is zöld színűek és a mustja is jellegzetesen zöld színű.
|
A Zweigelt nagyfürtű, közepes méretű és vastag héjú bogyókkal rendelkező szőlő. Vastag héja miatt kevésbé rothadékony, és alapvetően igen lédús fajta.
|
